Az adaptáláshoz tartozik a példák fordítása.

relevancia 9

Bizonyos szövegek, például könyvek, gyakran egyetlen hosszabb példából – mondjuk egy Access adatbázisból vagy egy XML kódból – szemezgetnek egész végig. Egyes esetekben a szöveg közli vagy mellékeli a teljes példát egyben, más esetekben nem, sőt, arra sem történik utalás, hogy ez egyetlen kód – ezt azonban a fordítónak mindig érdemes kiderítenie. Javasolt a tényleges fordítás előtt lefordítani a kódot, lehetőleg egy szakértővel közösen, a fordítandó/nem fordítandó szövegek problémája miatt. A sokféle környezet miatt igen ritkán van arra lehetőség, hogy a lefordított kódot „élesben” kipróbáljuk.

Van az informatikai szövegeknek egy olyan sajátossága, ami angol–magyar viszonylatban nagyon erősen jelentkezik: az angol szövegek általában megelégszenek azzal, hogy Click Start, míg a magyarban a Kattintson a Start–ra! (vagy klikkeljen?) legtöbbször nem elegendő – meg kell határoznunk, mi az a start. Ennél az egyszerű példánál persze mindenki rávágja, hogy az egy gomb, így a helyes fordítás Kattintson a Start gombra!, de máskor már nem ilyen egyértelmű. Jó, ha rendelkezünk azzal a szoftverrel, amellyel kapcsolatban fordítunk, mert akkor utána tudunk nézni. Az informatikai szakfordítónak érdemes megtanulnia, hogy az aktuális környezetben (ami, bár az elején többet felsoroltunk, általában a Windows környezet) milyen elemei lehetnek a felhasználói felületnek. Probléma viszont, hogy ezeknek nincsen teljesen egységes magyar elnevezése: az angol check box lehet magyarul kiválasztó négyzet, kapcsoló négyzet, jelölőnégyzet. A hasonló terminusok egy ideig versengnek, míg jó esetben az egyik győztesen kerül ki: a leggyakrabban ma már a jelölőnégyzetet alkalmazzák.

ungarisch übersetzung von in

Nemcsak a terminusokkal van gond; sokszor a terminológiai kollokációk ugyanolyan fontosak a jó fordítás létrehozásához. Az enable ugyan általában engedélyez, de az Enable advanced printing features helyes magyar fordítása a Speciális nyomtatási lehetőségek használata. Miért? Mert a képernyőn ez jelenik meg. Nem egyértelmű az eventhez (eseményhez) kapcsolódó trigger ige fordítása sem.

A terminusokhoz visszatérve, fontos megkülönböztetni az eltérő terminológiai mezőket a nyelvek között. A directory angol szónak magyarul két fordítása van könyvtár és címtár (vagy talán három, mert manapság már mappának is hívják, bár az eredetileg folder volt az angolban). Könyvtár akkor, amikor fájlok vannak benne, címtár akkor, amikor számítógép–, felhasználói vagy csoportfiókok (accounts). Ha ezt eltévesztjük, az súlyos hiba – ha nem vagyunk biztosak benne, érdemes szakemberrel konzultálni.

übersetzungsbüro ungarisch deutsch

Vannak olyan terminusok is, amelyek főleg stilisztikai értékkel bírnak. A file szó legyen fájl vagy állomány, a server lehet szerver vagy kiszolgáló, a byte maradhat byte vagy lehet bájt. Ezeknél az értelmezés szempontjából teljesen mindegy, mi szerepel, a lényeg, hogy a szóhasználat következetes legyen, és megfeleljen a megrendelő igényeinek.

A következetességgel kapcsolatban gyakorta felmerül, hogy a túl következetes fordítás unalmas szöveget hoz létre. Ez tény. Oda kell figyelni arra, hogy mire használják a szöveget? Ha az egy referenciaanyag – például bizonyos feladatok megoldása –, amit sosem olvasnak egyszerre végig, a következetesség nagyon fontos, és senkit nem zavar, ha az egy termékismertető, ahol a szerző szándéka a felhívás, nyugodtan használhatunk rokonértelmű szavakat. Érdemes ezt is megbeszélni a megbízóval.

onlinemarketing ungarisch

Mivel az informatikánál ekkora problémát jelent a terminológia, érdemes terminusjegyzéket készíteni a munka elején (ha több, külön dolgozó fordítóval dolgozunk) vagy közben (ha egyedül vagy egy szobában többen fordítunk). Ezt el lehet fogadtatni a megbízóval, a stílusjegyzékkel együtt. Ha erre nincs idő, vagy van olyan terminus, ami nem került be a terminusjegyzékbe, érdemes referenciapreferenciát meghatározni, ami tréfás neve ellenére nagyon hasznos intézkedés: a többi fordítóval állapodjunk meg abban, hogy ha nincs a jegyzékben benne a szó vagy kifejezés (képernyőfelirat stb.), amit keresünk, melyik szótárban nézzük meg először, másodszor, harmadszor stb.

Abban is állapodjunk meg, hogy ha a szótár több lehetősége közül választani kell, melyiket használjuk: én azt javaslom, hogy mindig az első magyar megfelelőt használjuk.

Ne feledjük; a szavak, kifejezések kicserélésére léteznek automatikus eszközök, de a rokonértelmű szavak összegyűjtésére, a terminológia egységesítésére nem! Ha nem egyértelmű a terminus használat, előfordulhat, hogy még mielőtt leadnánk a szöveget, végig kell olvasni az egészet egy valakinek, javítva a következetlenségeket, és ez sokkal több idő, mintha a Word keresés/csere funkciójával vagy az xPlace–szel mennénk végig rajta. Hosszabb informatikai szakszövegeknél bizony gyakran megtérül az előkészítés.

Milyen referenciaanyagokat használhatunk?

fordítás német magyar

Mint már korábban jeleztem, az informatikai fordítás legnagyobb kihívása, hogy általában minden szöveg koherens szövegtörzshöz kapcsolódik. Minden szövegnek van valamilyen előzménye: • vannak olyan szövegkonvenciók, amelyek magukból a programokból következnek (képernyőfeliratok, parancsok), • vannak olyan szövegkonvenciók, amelyek a szöveg típusából (például Microsoft oktatási anyag) következnek (kérdés–felelet felosztás, nyelvhasználat, magyarítás mértéke), • vannak olyan szövegkonvenciók, amelyek más szövegekből következnek (például Microsoft Excelben Visual Basic makrók használata – valószínűleg az Excel do-kumentumban részletes Visual Basic ismertetőt nem találunk, érdemes fellapozni egy Visual Basic–kel kapcsolatos könyvet), • és végül vannak olyan szövegkonvenciók, amelyeket mi magunk alkotunk meg.

Az ideális eset az lenne, ha minden előzményt fel tudnánk kutatni, de erre csak a legritkább esetben van lehetőségünk. Egyrészt szorít az idő, másrészt nem állnak rendelkezésünkre a szoftverek, amelyekről fordítunk (bár érdemes egy demó verziót beszerezni, ha lehet), és a legrosszabb, hogy az is előfordul, hogy nem értünk a szoftverhez, nem tudjuk belőle előcsalogatni a szövegben említett funkciókat. Mindenkinek érdemes felkutatni egy–egy olyan szakembert, akihez informatikai kérdésekkel fordulhat. A fordítók legtöbb informatikai kérdésére egy közepes felkészültségű rendszergazda tud válaszolni, vagy legalábbis tudja, hol kell a megoldást keresni.

A legegyszerűbb az olyan szövegeket fordítani, amelyekben képernyőfeliratokat nem kell fordítani, és amelyek nem tartalmaznak hivatkozást más technológiákra. Ezek a szövegek is tartalmazhatnak új terminusokat – az informatikai fordítónak fel kell készülnie a terminusalkotásra, meg kell ismerni az adott terület terminusalkotási mintáit. Szándékosan nem szabályokat írok, mert a terminus–alkotásnak nincsenek szabályai, csak éppen húsz–harminc terminus ismeretében a fordító ráérez, hogy milyen terminusokat fogad el a szakma.

Nem csak új kifejezésekkel találkozunk azonban, a kifejezések egy része szótárakban és egyéb referenciaanyagokban megtalálható. Az informatikai szótáraknak széles köre elérhető a piacon – nem is törekszem teljes felsorolásra.

német fordítások

Informatikai egynyelvű (angol) szótárakra, bár szinte minden jelentős kiadónak van ilyen, az on–line erőforrások miatt nem sok szüksége van a fordítónak. Az informatika túl gyorsan változik ahhoz, hogy papíron meg lehessen ragadni. Microsoft fordításokhoz javaslom a Microsoft KnowledgeBase (www.microsoft.com) cikkeit, egyéb témákban pedig itt is sikerrel forgatható a Wikipedia (www.wikipedia.org), a közösségi alapon szervezett on–line enciklopédia. Nagyon sok honlap szól az informatikus „geek”–eknek, ahol részletes információt találhatunk.